Hírek

Beszámoló a XIX. Sárközy Péter tudományos emlékülésről 

A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért és az ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közös szervezésében 2022. szeptember 9-én, Piliscsabán megvalósult XIX. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés fókuszában az Öko Cselekvési Terv (ÖCST) és az ökológiai gazdálkodás magyarországi helyzete állt. Az előadások során az ágazat szakpolitikai, valamint kutatási és innovációs aktualitásait járták körbe a szakértők.

A rendezvényen, Piliscsabán, a Makovecz Campus Stephaneum épületének Kornis Gyula előadótermében gyűlt össze több mint 40 fő, akik Sárközy Péterhez hasonló módon a biokultúra értékei, annak megőrzése és népszerűsítése mellett elkötelezettek.

Az emlékülést Dr. Solti Gábor, a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért elnöke nyitotta meg, az előadók, a rendezvény megvalósításában résztvevő szervezők és a szakmabeliek köszöntésével.

Farkas András, Piliscsaba város polgármestere és Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője folytatták a köszöntések sorát.

    

Dr. Solti Gábor – Elnök                                         Farkas András-Piliscsaba polgármester        Dr. Drexler Dóra – ÖMKi

Az első előadás keretében Allacherné Szépkuthy Katalin (vezető szaktanácsadó, ÖMKi) az ökogazdálkodás aktuális magyarországi helyzetét mutatta be statisztikák, számok és az ezekből levont következtetések segítségével. Kiemelte, hogy a támogatásoknak nagy szerepe van a dinamikus fejlődésben.

Ezután Nagy Viktor (Agrárminisztérium) tartotta meg prezentációját, melyben a KAP stratégiai terv eszközeiről és az ÖCST-vel való összefüggéseiről szólt.

Őt Dr. Juhász Anikó (Agrárminisztérium) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár és Papp Gergely (szakmai főigazgató-helyettes, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) követte a Zöld Támogatási Központ koncepciójáról és terveiről tartott előadással.

A szekciót követő kérdezz-felelek során több téma is szóba jött az előadások témáihoz kapcsolódva. Felmerült a talajvédelmi terv, továbbá az öko ágazat marketingjének és a generációváltás támogatásának komplex kérdése, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a romániai falugazdák közötti, szorosabb kommunikációs együttműködés igénye.

A kávészünetet követően Varga Korinna (szakpolitikai csoportvezető, ÖMKi) az Öko Cselekvési Tervet ismertette röviden és hét fő területének legfontosabb javaslatait mutatta be.

 

   

Dr. Juhász Anikó (helyettes államtitkár) – Agrárminisztérium     Nagy Viktor  – Agrárminisztérium     Varga Korinna – ÖMKi

Ennek egyik pontjához szorosan kapcsolódva folytatta Dr. Drexler Dóra (ügyvezető, ÖMKi) saját prezentációjával, amiben az Élő Laboratóriumok (’Living Lab’) fogalmát tisztázta és az ÖMKi 11 éves on-farm kutatási tapasztalatairól mesélt. A jelenlévők kérdései között szerepelt az öko régiók fogalma és más országokkal a jó gyakorlatok egymás közti megosztása. A Kutatóintézet ügyvezetője kiemelte, mennyire fontosak a párbeszédek, a szakma résztvevőinek és döntéshozók szerves együttműködése.

Az ebédszünet után Csikós Árpád folytatta a programot („Ökogazdálkodási Akcióterv Szerbiában” című diasorával), kitekintve a szerbiai ökogazdálkodás helyzetére és az ottani cselekvési terv hiányosságaira, továbbá bemutatta saját gazdaságát.

A gyakorlati témákat tovább fűzve Allacherné Szépkuthy Katalin (ÖMKi) következett második előadásával, ahol a Kutatóintézet ismeretátadási tevékenységéről szólt. Ezután az ÖMKi két kutatója mutatta be saját kutatási témáját és azok jelentőségét: Gyöngyösi Emese (kutató, ÖMKi) a tőzeg kiváltását célzó palántanevelőközeg-fejlesztési kísérlet eddigi tapasztalatairól, Dr. Pajor Gábor (állattenyésztési csoportvezető kutató) pedig a legeltetett húsmarha ágazatban tesztelt szenzorokról és az így kinyerhető, értékes ismeretanyagról beszélt.

Allacherné Szépkuthy Katalin – ÖMKi               Dr. Pajor Gábor – ÖMKi                                        Gyöngyösi Emese – ÖMKi

A szakmai előadásokat követően, délután került sor a Sárközy Péter Emlékérem átadására, amit idén Hubai Imre Csabáné nyert el, az ökológiai gazdálkodás területén végzett értékes és odaadó munkája jutalmaként.

A XIX. Sárközy Péter Tudományos Emlékülésen közel félszáz jelenlévőt, köztük ökológiai gazdálkodást folytatókat, több szakmai szervezet képviselőit, a biogazdálkodás iránt elkötelezett érdeklődőket, kisebb számban regisztrált szaktanácsadókat köszönthettünk.

Fotók forrása: ÖMKi


Meghívó a XIX. Sárközy Péter tudományos emlékülésre – 2022. szeptember 9. – Piliscsaba

A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért és az ÖMKi sok szeretettel várja szeptemberben Piliscsabán, azokat akik Sárközy Péterhez hasonló módon a biokultúra értékei, annak megőrzése és népszerűsítése mellett elkötelezettek. A szakmai napot Dr. Solti Gábor, a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért kuratóriumi elnöke nyitja meg, ami után Farkas András polgármester, és Dr. Drexler Dóra az ÖMKI ügyvezetője köszöntésekkel követnek majd.

Az ezt követő előadások a Közös AgrárpolitikaZöld Megállapodás és a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért hármas fogata témát járják körbe, többek között kitérve az ökogazdálkodás hazai fejlődésére, az Öko Cselekvési Terv célkitűzéseire az új KAP stratégiai terv fényében, és arra hogy a Zöld Támogatási Központ milyen szerepet játszik a jövőben. Emelett az ÖMKi által végzett kutatásokról is lesznek előadások, melyek során az előadók olyan témákat járnak körbe, mint a szenzorok használata a legeltetett húsmarha ágazatban, az ÖMKi ismeretátadási tevékenységei, valamint az On-farm kutatásokon és Élő Laboratóriumokon keresztül vizsgált régi és új módszerek, melyek az agroökológiai átállást szolgálják.

délutáni előadásokat követően sor kerül a Sárközy Péter Emlékérem átadására.

Részletes program, valamint regisztrációs lehetőség az alábbi linken érhető el:

https://biokutatas.hu/hu/event/show/xix-sarkozy-peter-tudomanyos-emlekules-2022

A programon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Várjuk szeretettel!

 

 


 

Sárközy Péter szobrának avatása Somogyváron

A Sárközy családot több évszázados múltba visszanyúló kapcsolat köti Somogyhoz.
Amikor a család korábbi birtokaiból csereingatlanként visszakapott 100 kataszteri holdat az akkor Somogyvári közigazgatás területére eső Remete pusztán, igen mostoha körülmények között kezdtek gazdálkodni.

2018-ban Balázs József somogyvári lakos, önkormányzati munkatárs vetette fel, hogy emlékezzenek meg Sárközy Péterről. A község polgármestere, Gyurákovics László felkarolta az ötletet. Innentől kezdve „Somogyvár őrzi Sárközy Péter emlékét”.

2020. július 18-án Somogyváron a község központjában lévő parkot a Somogyvár Község Önkormányzata határozatában prof. dr. Sárközy Péter Parknak nevezete el.

Továbbá felvetették, hogy az Emlékparkban fel kellene állítani Sárközy Péter szobrát. Az ötletet támogatta a község polgármestere, mely támogatáshoz csatlakozott a Sárközy család és a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért alapítvány kuratóriuma is.

Kissé csípős, de tiszta időben kezdődött meg az ünnepség. A vékony felhők közül időnként előbukkant a nap, gyenge sugaraival hozzájárulva az eseményekhez. Amíg a vendégek gyülekeztek a naphoz méltó háttérzene szólt.

Fél háromkor megszólalt „Somogyvár dala” (dal szerzője Móring József Attila és a Kormorán zenekar) majd a narrátor – Somogyvár Polgármesteri Hivatalának munkatársa – Hegedűs Henriette köszöntötte a megjelent vendégeket, résztvevőket, felkérte Gyurákovics Lászlót, Somogyvár polgármesterét, hogy mondja el megnyitó beszédét.

Őt követően Móring József Attila országgyűlési képviselő köszöntötte a résztvevőket. A képviselő úr úgy is mint a térség országgyűlési képviselője, és úgy is mint Somogyvár lakója köszöntötte a meghívott vendégeket, a Sárközy család tagjait, a Sárközy Péter Alapítvány kurátorait és a résztvevőket.

Ezt követően dr. Nagy István miniszter úr tartotta meg ünnepi beszédét.

„Érezzük, látjuk és tapasztaljuk: a tudományok és technológiák fejlődése félelmetes lehetőséget adott az ember kezébe, amely átalakította a bánásmódot erőforrásainkkal.

A géntechnológia terjedése teljesen átformálta a hagyományos mezőgazdasági termelést. Az 1980-as évek elején már bizonyossá vált: a mezőgazdasági értékek csak úgy válhatnak fenntarthatóvá, ha a gazdálkodás és az élelmiszer-előállítás korszerű, bioszemlélettel párosul, mert csak így maradhat hosszú távon környezetkímélő és egészségvédő hatású. Hazánkban ezt az ökológiai gondolatot kevesen képviselték olyan kitartóan évtizedeken át, mint Sárközy Péter professzor úr.

Egyedül abban reménykedem – írta- hogy az ökologikus szemlélet terjedése kissé lefékezi a megtévesztő csengésű biotechnológia térhódítását. Még akkor is, ha tudjuk: hatásai esetleg sokára, nemzedékek váltásával érvényesülnek a maguk valójában

A hazai tudósokat jóval megelőzve, már 1984-ben a biokultúrát, mint egyetlen lehetséges erkölcsi eshetőségként értékelte, úgy fogalmazott: „Meg kell értetnünk, hogy nem a haladást akarjuk gátolni, fékezni, hanem a vaktában túlhajtott vágtatást az élet érdekeivel összhangba hozni”

Ő alapvetően a mezőgazdaság eredeti hivatását nem látta megvalósulni, mert az a termelés, a természeti táj eredeti arculatának megőrzésén túl, a falusi lakosság megtartására épül. A kommunizmus éveiben ezért tartotta lényegesnek felemelnie a szavát a falvak elnéptelenedése, a letarolt erdők helyére épített betonrengetegek láttán.

Sárközy Péter minden írása a magyar földhöz mindhalálig ragaszkodó hűségről árulkodott. Nagyváradi származására épp olyan büszke volt, mint somogyi gyökereire, de személyes életének legmeghatározóbb évei minden bizonnyal a második világháború, a keleti front, a voronyezsi harcok. A visszavonulás alatt súlyos sebet kapott. Édesapja eközben eltűnt, testvére hősi halált halt. Később megtapasztalta a hadifogság embert, s főleg lelkét próbáló napjait. Származására tekintettel nem helyezkedhetett el szakmájában, sőt valódi végzettségét sokáig titkolnia kellett, pedig szakmai életére minden bizonnyal a legnagyobb hatást a Keszthelyi Gazdasági Akadémia elvégzése jelenthette. Személyisége olyan környezetben bontakozott ki, melyben késztetést érzett arra, hogy ne csak környezete és saját ambíciói irányítsák életét, hanem tudásával és elkötelezettségével a társadalom, a magyar agrárium ügyét is szolgálja.

A hadifogságot követően traktorosként helyezkedhetett el, de megjárta a bányák sötét világát is. Később szorgalmának és kitartásának köszönhetően, később már megyei vezető agronómus. Az 1950-es években nyelvtudása révén, a Mezőgazdasági Kiadó főszerkesztője.

1956-ban a forradalmi bizottság titkárának választották. Vidékre költözött, főagronómusként dolgozott, de az íráshoz az ismeretterjesztéshez továbbra is ragaszkodott. Nyomtatásban több mint 1000 cikk és tanulmány, továbbá 11 könyve jelent meg. Gazdálkodási és irodalmi gyakorlatában a természetszerű módszerek alkalmazására törekedett. Hasonlóan gondolkodó tanár társaival a magyar agrárium iránt elkötelezett barátaival hozta létra a Biokultúra Egyesületet, amely ma már szövetségben működik.

Haláláig dolgozott. Ökonómiát és ökológiát tanított a Szent István Egyetemen, főszerkesztő-helyettese volt az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ kiadta lap, az Európai Unió Agrárgazdaság című újságnak, de a fordításhoz is élete végéig hű maradt. Ifjú korában Horatiust, utolsó évtizedeiben inkább német és angol nyelvű szakkönyveket fordított.

Amint bizonyos, hogy a tudomány hatalom, úgy bizonyos az is, hogy a tudományban haladni csak az tud, aki az igazságot magáért az igazságért és nem mellékérdekből keresi. Ezt az Eötvös-i tanítást tekintette magának Sárközy Péter professzor úr is. Életpéldája áthatja munkásságát: személyes életében megtapasztalta a béke, az emberség, a természet és az emberi élet törékenységét, ezért szakmai életét az emberi élet megóvására, a környezet és természet, a magyar föld és a magyar falu védelmére helyezte. Azzal a szellemi tőkével, amit az elődöktől kapott, embert próbáló időkben, jól és áldozatosan gazdálkodott. Ezért úgy igaz és méltányos, ha különösen is gazdag életműve örökségül hagyományozódik az utókor számára. Emléke pedig mementóként méltó helyre kerül, ezért ezúton is tisztelettel köszönöm Somogyvár Önkormányzatának, a Sárközy Péter emlékét őrző alapítványnak és minden adakozónak, hogy ma főhajtással állhatunk a jeles egyetemi tanár szobra előtt. Élete és munkássága álljon példaként előttünk.”

A szobor – Orr Lajos szobrászművész alkotása – 2021. október 14-én került felavatásra.

A szobor felállításának költségeihez a Magyar Nemzeti Bank  (Főoldal (mnb.hu)) nagylelkű támogatását ezúton is köszönjük!